Order of St. George

Rácz György’s Hungarian Translation


An Hungarian translation of the statutes, by Rácz György
English translation (of the Latin text only) by Ariella Elema

. "A Szent György Lovagrend alapszabályai 1326. április 24. - Magyar fordítás" Budapest, 2008. (Magyar Történelmi Archivum) Archív Kiadó (pdf file approx. 3.5MB)

Click here to view Rácz György's Latin transcription of the statutes, and an English translation of the Latin text.

click to view pdf file containing the transcription Click image on the left to view a pdf file containing Rácz György's "A Szent György Lovagrend alapszabályai 1326. április 24. - Magyar fordítás" (pdf file approx. 3.5MB).

This material was received via email by directly from Dr. Rácz György, Archív Kiadó, April 13, 2010.


Translation (Hungarian)

Mi, a Szent Györgyről elnevezett lovagság testvérti társaságának egyeteme, jelen oklevél által jelentjük mindenkinek, akit illet. Mivel az emberek bármit tesznek, (...) azt mindig meg kell vizsgálni, és nemcsak a tett, de a szándeék felett is ítélni kell, azért mi Isten indításáböl és elrendeléséből, akitől minden jó származik, tiszta szándékboól és igaz hittel olyat gondoltunk, ami által az evangéliumi mondásnak megfelelően mind a (...) teremtő Istennek, mind felebarátainknak tetszhessünk, s tudva azt, hogy a testvéri társaság egyesülete a szeretet kötelékéül szolgál Krisztusban, akinek igája gyönyörűséges és terhe könnyű, és testünk védelmeére a világban, melynek (...) bajai és veszedelmei különféle utakon támadnak, melyekben ha az igazságot üldözve, mivel az ország a hitetlen pogányok határait is mindenütt érinti és határolja. Mindezek a királyság kormányaát rongálják és szétszaggatják, hacsak a hitetlenek seregeét ki nem irtjaák, és hogy ezen királyság ura olyan kedve szerinti társasággal bírjon, amelynek közreműködése mind testétmind életét megvédelmezze, és országát is ezek a megoltalmazza. Mivel a többi keresztény országok között Magyarország királyságát is ezek a fent emlitett sajátosságok jellemzik, a Szent Koronának s az ország uráa hivők seregével kell legyűrnie a hitetlenek sokaságát. Ezért a tisztelendő atyák és ural Boleszló, Isten kegyelméből az esztergomi egyház érseke s ugyanazon hely örökös ispánja, Miklós győri János nyitrai, László pécsi, Péter boszniai, Lőrinc Váci, Csanád egri s Henrik a veszprémi egyház püspöke s a tekintetes férfiak, prépostok és apátok, a szentmártoni és más apátok, s a prédikátor, minorita, remete rend testvérei, valamint további számatalan klerikus beleegyezésével, tanácsával és jóváhagyásával az esztergomi káptalan jelenlétében hoztuk e testvéri társaág alább megirt szabályait.

Nevezetesen, hogy akik e testvéri társaságba be akarnak lépni, azok közül minden gyűlölködés és ami viszályar szolgáltatna okot, ki legyen zárva, kölcsönös szeretettel öleljék egymást, és egyesülten, a kritikus pillanatokban biztosabban megsegítve magukat, lelkük és testük tisztességére a jeleben jókedvűen törekedhessenek, a jövőben pedig az örökkévaló örökséghez eljussanak. Ezek után akik ebbe a testvéri társaságba be akarnak lépni, fekete posztóból köpenyük legyen, térdig érő hosszú, s arra csuklya legyen rá varrva, s a köpenyre mellmagasságban e betűket írják: Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. És ha isteni elhívás folytán valamelyik lovag e testvéri tárasaságból meg találna halni, a többiek, kik életben maradottak, lelke üdvéért tíz misét tartozzanak tartani, s a temetés napján az oltárra adományt helyezni.

Továbbá Szent György napjának minden böjtjén böjtölni, magán az ünnepnapon Szent György tiszteletére külön-külön egy-egy misét tartani s a maguk bátorítására egybe gyűlni, ám akik terhes ügyekkel elfoglalva arra nem mehetnének el, azok emberüket tartozzanak oda küldeni.

Továbbá minden pénteken a misében a reggeli étkezés órájáig a mondott napokon adományt tartoznak felajánlani, s szomorú arccal megjelenve egyik a másiknak sértő szavakat vagy rágalmat mondani ne merészeljen, és mindenki e testvéri társaság üdvéért tiz Miatyánkot és tíz Üdvözlégy Máriát olvastatni s az egyháznak egy dénárt adni tartozzék.

Továbbá minden vasárnapi napon vidám arccal, jó kedvvel megjelenjenek, és ha valakit valami szerencsétlenség talált érni, akár szülők halála, akár mások tette folytán, a többiek azt, amint tapintatosabban tehetik, vigasztalják.

Továbbá minden évben a jobbítás kedvéért gyarapodnia kell ennek a testvéri társaságnak egy cikkely hozzáadásával.

Továbbá ha a harcban, várostromlás közben az árokaba esik, vagy lováröl lebukik, egyik a másiktrat ott ne merje hagyni, amennyire csak gyakorolni lehet az emberi vitézséget a segélynyújtásban.

Továbbá egyik a másikat, szükség esetén akár saját testvére ellenében is, ha nem is segítséggel, de tanáccsal segíteni tartozzék, hogy az ellenségeskedést csillapíthassa és elaltassa, és egymás iránt kölcsönös szeretettel viseltessenek, és sem uránál, sem másoknál semmi rossz szóval, se tettel ne merjenek mesterkedni.

Továbbá, ha bármelyik lovag a királyi felség és az ország ellen irányuló valami rosszról vagy bajról értesül, nyíltan vagy titokban jelenteni tartozzék. Es mindez itt előre bocsátottakat és bármit ezek közül maradéktalanul megtartani tartozik az, aki megérintvén az életadó keresztfát és más szentek ereklyéit, ebbe a testvéri társaságba akar belépni.

Továbbá bármely lovagnak a testvéri társaságba belépése napjától fogva azon nap évfordulójáig az állásra és maradásra szabadsága legyen, s azon a napon a kilépésre is, aszerint, amint magára nézve jobbnak látja. Ha pedig azon a napon a társaságot helyzetéhez képest erősíteni akarja, mindazokat, melyeket fent elsoroltunk, élete végéig tartozzék sértetlenül megtartani, ha a testvéri társaság ki nem zárja a vétke miatt.

Továbbá , ha az említett lovagok közül egyik a másikat megrágalmazta, vagy másokat pénteken a reggeli étkezésig megrágalmazott, hétfőn a közös asztalnáll hamuval kevert kenyeret tartozzék éhgyomorra megenni, annyi falatot, ahányszor a társát rágalmazta, vagy mást rágalmazott. Azonkívül rendeltük, hogy a baráti társaság bármely tagja tartozzék a szokott betűk, hordani, és aki nem hordaná, annyit fizessen, amilyen súlyúak lehetnek azok a betűk, amelyeket az elöljaárók a testvéri társaság bármelyik tagjánál találhatnak, és ha egy hónapon belül meg nem teszi, meg fogja csinálni a másokik hónapban és igy egymás után.

Továbbá két bíró legyen, az egyik világi, a másik egyházi, és ha mind a két bíró egyszerre meg nem jelenhet, akkor az egyik a helyettes vagy kiküldött bíróval ítélkezzen. Tehát más a kiküldött biríkon kívül a társaság bármely tagja fölött bíráskodni ne merészeljen, se a király, se senki más.

Továbbá minden hétfőn együtt kell étkezni, ha az udvarban tartózkodnak, és közülük azok, akik jelen vannak, megjelenni tartoznak a közös asztalnál, és ha valakinek számbavehető oka van arra, hogy a közös asztalnál ne étkezzék, a testvéri társaság engedelméből távol maradhat, más esetben pedig, akik pedig nincsenek jelen, a szegények javára egy dénárt tartoznak fizetni.

Továbbá az asztal morzsáit és az egyes dénárokat a szegények között osszák ki, az étkezés előtt és után mindenki egy Miatyánkot és egy Üdvözlégy Máriát tartozzék a dicsőséges Szüz, valamint másik Miatyánkot Szent György vértanü tiszteletére olvasni, és ha valaki a másik ellen gyűlölettel van, a többieknek kötelessége kibékíteni, és ha nem akar kibékülni, ki kell dobni a testvéri társaságból.

Továbbá, aki pénteken nem hordja a köpenyt a mise órájáig, azon a napon böjtölni tartozzék kenyéren és vizen.

Továbbá mivel többször láttunk viszálykodást a barátok között, s hogy egyik a másikat megveti, azért rendeljük és sértetlenül megtartani akarjuk azt, hogy a társaságböl mindenki bármelyik társát bárki ellen tanáccsal és pártolással segíteni tartozzék, s a társa elömenetelére mindenben bárkivel szemben egész erejével törekedni tartozzék. Akarjuk azt is, hogy ha valamely t´rsunkat valaki megrabolta vagy megsértette, as a megsértett félnek eleget tegyen, hogy közülük senki se szenvedjen senkitől se sérelmet.

Továbbá ez a testvéri társaság az egyetemes anyaszentegyházat oltalmazni, megvédeni tartozzék, amennyire a hit iránti elkötelezettségből csak lehet, hogy azon szentegyház örökkévaló könyörgése által ez a társaság a lelkiekben és az evilágiakban gyarapodást vegyen.

Továbbá senki se léphessen be a testvéri társaságba, ha nem adja ahhoz a társaság minden tagja beleegyezését, és ily módon kell eljárni, és mindegyik testvér járuljon a bíróhoz, a királyhoz és a társaság kancellárjához, s vegyék tudomásul azok beleegyezését vagy elutasítását, és ha csak egy ellentmondóval is találkoznak, az ilyent ne vegyé föl.

Továbbá, ha valaki a társaságba be akar lépni, azt kancellár jelentse be a király únak és az akkor éppen hivatalban lévő bírónak, s amennyiben a királynak és bírónak tetszik a név, akkor a kancellár a nevét vegye a listára, feltéve, ha hűségesnek és jónak igérkezik, és az említett módon tudomást szerez a társaság minden tagjának beleegyezésérűl.

Továbbá a közéjük kiküldött bírák halasztás és a személy megnevezése nélkül szolgáltassanak igazságot, és aki nem a hozott itélet szerint jár el, vagy magát ítélet alá vetni nem akarja, mint esküszegű levetve a köpenyt, zárassék ki és mindenki támadjon ellene, hogy a sérelmet szenvedettnek igazságot szolgáltassanak.

Továbbá, mivel láttuk, hogy a testvérek között viszálykodások vannak, s egyik a másikat megveti, azért rendeljük és sértetlenül megtartani akarjuk, hogy a társaság minden tagja bármelyik társát bárkivel szemben tanáccsal és pártfogással segiteni tartozzék, és mindenben társa elűmenetelére bárkivel szemben egész erejével törekedni tartozzék. Akarjuk azt is, hogy ha valamely társunkat valaki megrabolta vagy megsértette, elégtételt tartozik magának a társáért venni, éspedig evilági hatalommal és nyers erűvel, mig a sértett félnek elégtétele nem lesz, hogy közülük senki se szenvedhessen senkitűl sérelmet. Az Ür 1326, évében Szent György vértanú ünnepnapján ezeket a szabályokat és határozatokat hozta a Szent György-társaság Károly király urunk jelenlétében és akaratából.

Továbbá elűször, hogy a Szent György vértanú társasága testvéreink száma ne lépje vagy haladja túl az ötvenet.

Továbbá másodszor, tartozzanak (jog)állásuk megerűsitésére, a király úr iránti hűségük kifejezésére, s egymás között igazságszolgáltatás végett minden haladék nélkül három megszabott idűben, úgymint Szent György vértanú ünepnapján, másodszor Szűz Mária születése ünnepén, harmadszor újév nyolcadán együtt lenni vagy egybegyűlni, éspedit úgy, hogy senki se kívánja, hogy mentsége legyen, ha nem a maga saját személyébon jőn, kivéve ha nagy betegség szállotta meg, vagy a király és ország ügyében van nyilvánvalóan elfoglalva.

Továbbá minden hónapban egyszer hétfőn vagy szerdán a társaságböl azok, akik az udvarban vannak, bírájuk rendeletére tartoznak összejönni, s királyunk és az ország jó állapotáról a azok hasznáról tárgyalni.

Továbbá az érsek engedelméből egyházi bírájuk bűnbánat végzése után föloldhat ez esküszegés kirótt büntetése alól, ha közülük valaki vagy valakik tudatlanul vagy véletlenül vétkezett volna, súlyosabb esetek kivételével, amelyek felett a döntést a testvérek ítéletére bízták.

Továbbá határozzuk: hogyha társaságunkból bárki ellen idegenek követneének el (...) sérelmet, a bíró, aki az idő szerint lesz, megteheti, hogy király urunk levelét adassa, megparancsolva azon föld bírájának, hogy királyi parancsra késedelem nélkül elégtételt adjon a megsértettnek panaszt tevő barátunk esküje szerint.

Továbbá rendejük, hogy a tárasaágból senkinek se legyen szabad barátságos érintkezésben lenni társaságbeli testvérünk ellenségével, ha megtudták az ellenségeskedést, vagy ismerik a köztük lévő viszályt, hitszegés és a társaságból kizárás büntetése alatt.

 


Translation of Latin Text (English)